Feldmár András - Életunalom, élettér, életkedv

Feldmár András

ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

HVG KÖNYVEK

Nem egyszerű könyvajánlót írni önismereti könyvekről, mert, ami számomra válaszokat, vagy jó kérdéseket ad, mások számára üres szöveg. Azért én azt gondolom, hogy ebben a könyvben mindenki talál útravalót magának kicsiny mérete dacára is. 'Feldmáros', nyers, erős és brutális őszinteséggel teszi elénk a gondolatait. Vajon mi lehet az életunalom alapja? Hogyan történik meg az, hogy valaki unja az életet, miközben az tele van izgalommal és csodával? Számomra ez egy izgalmas a téma, mert a személyiségemre jellemező, hogy gyorsan kiégek, hamar elunok mindent, szinte ijesztő hirtelenséggel válok teljesen érdektelenné a dolgok iránt, így nekem sokat adtak a gondolatai. Mindenképpen jár pár önismereti piros pont annak, aki átrágja magát a gondolatokon és meri felismerni, átdolgozni, újraírni a berögzült sémáit. Feldmár könyveivel kapcsolatban az az érzésem, hogy annak ellenére, hogy túl szélsőséges és nem mindig értek vele egyet, de általában sikerül választ kapnom, önismereti szempontból szintet lépnem egy nagy elakadásban.

Soha semmi sem történik csak úgy magától. Mindig valaki tesz valakivel valamit. Rá kell ébredni, hogy szabadok vagyunk, és semmit sem kell eltűrni. A HVG Könyvek Feldmár-sorozatának új kötete a provokatív, szókimondó és széles látókörű pszichoterapeuta előadásainak felszabadító élményét adja vissza.

Nekem hosszú ideig minden elhatározásom a félelemből eredt. Már 30 voltam, amikor rájöttem, hogy esetleg lehet elhatározásokat hozni úgy, hogy azok a vágyaimból erednek, nem a félelmeimből. Amíg az ember a félelmeit használja a döntéseihez, tulajdonképpen menekül. Csak abban az esetben indul el egyáltalán valami felé, amikor elég bátorságot gyűjt ahhoz, hogy bár fél, mégis a vágyait kövesse.